個人檔案Guti Levente相片部落格清單更多 ![]() | 說明 |
|
3月21日 Budaházy Edda: Nyílt levél az országhozBudaházy Edda: Nyílt levél az országhoz
Egészen megdöbbent az utóbbi napok hisztériája, ami a médiából és egyéb helyekről áramlik felénk. Most a támogató levelekről nem nyilatkoznék, mert szerencsére olyan is szép számmal akad, inkább azokhoz szeretnék szólni, akik ész nélkül kritizálják a március 15-én este demonstráló fiatalokat. Érdekes hallani, hogy ebben az országban mindenki csak az égő szemétkukákról tud beszélni, mintha ez volna a dolgok lényege. Már hallom is a kórust, hogy hát „nem ez a megoldás” meg „miért kell kukákat felgyújtani”... Akkor kérem szépen mi a megoldás? Mert megoldást nem mutat fel senki, hiszen mára hova jutottunk a békés utakkal? Mert azt ugye nem gondoljátok, hogy az, hogy nincs vizitdíj, gyógyír a bajainkra? És ha 2010-ben megint elcsalják a választást? Akkor is majd az alkotmányos megoldásokat fogjátok szajkózni, ami bizonyítottan nem vezet eredményre? Hogy építkezni kell, azt én is tudom, több mint 10 éve magyar hagyományokkal foglalkozom magam is, és a tüntetők zöme sem kukagyújtogatásból keresi a kenyerét. Az építkezés nem zárja ki a harcot. Azok az emberek, akik a médiából szerzik az
információikat – mert ki nem mennek, hogy a saját szemükkel megnézzék
az eseményeket –, tudhatnák, hogy ezeket a kiragadott jeleneteket
fogják mutatni, pedig nem ez volt a jellemző! Hogyhogy nem érzitek,
hogy amíg egy perc alatt is milliárdokat lopnak el tőlünk, akkor a
szócséplésből és a petíciók irogatásából meg a morális álldogálásból
nem lesz változás? Azok az eszközök, amikhez a radikálisok nyúlnak,
ősidők óta beválnak. „Budaházy egy provokátor.” Érdekes volt Pörzse Sándor műsora az Echo TV-ben, amelyben az egyik betelefonáló BIZTOS forrásból tudta, hogy Budaházy György az MSZP ügynöke, egy perccel később pedig egy másik betelefonáló HALÁL BIZTOS forrásból tudta, hogy a bátyám Orbán embere. Szegény, 82 éves nagymamánk ezt hallgatva negyed órán keresztül próbált betelefonálni – persze sikertelenül –, hogy elmondja: egyiknek sem az ügynöke, ő biztosan tudja, mert ő a nagymamája. Nektek miért nem az a gyanús inkább, aki egy véleményen van bolgár meg orosz urakkal, akiknek egyébként a neve is mutatja, hogy nem magyarok? A szerbek bezzeg nem sopánkodnak holmi lángoló kukákon. Miért nem lehet elképzelni, hogy valaki a hazájáért aggódik? Hát elvesztettétek a józan eszeteket? Hányok attól a demokráciától, ahol a békesség a legfontosabb dolog. Nem baj, ha az emberek elszegényednek, ha a kismamák a folyosón hozzák világra gyermekeiket, ha eladják a lábunk alól az anyaföldet, ha szüleinket vidéken meggyilkolják, ha tönkremennek a mezőgazdaságban dolgozók, ha az adók az egeket verik, ha az országot elárasztják és szétlopják az idegenek – csak a kukáink megmaradjanak! Hol van itt békesség? Én a fiamat igenis arra tanítom, hogy ha megütik, adja vissza. Mert ez a természet törvénye! Miért a demokráciát véditek, ahol 10 analfabéta leszavaz 9 tudóst? Miért nem a magyar népet foggal és körömmel? Pusztuljon az a demokrácia, ami a férfiakból békés birkákat farag!!! A parlamenti ellenzék pedig a mészárossegéd szerepét játssza, aki lefogja a még ellenállni akaró bikákat. Égett pár kuka. Hát égjen, lángoljon ez az egész
ország, ha kell, hogy megakadályozzuk módszeres kipusztításunkat!
Háborúban vagyunk, hát nem veszitek észre? „De az emberek, ha ezt
látják, nem állnak majd mellénk.” Na és? Mit foglalkoztok azoknak a
véleményével, Szimbolikus dolog számomra ez a kukaügy. A magyar nép, amely az évszázadok folyamán az Isten, Haza, Család vagy a fennkölt turulmadár alakját tűzte zászlajára, ma úgy tűnik, inkább egy kukát hímezne oda. Mert pusztulhat minden, de ha a kukáinkhoz nyúlnak, azt nem hagyjuk! A magam részéről felajánlok pár ezer forintot a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. javára, nehogy kukák nélkül maradjon ez a város. Csatlakozni lehet a 459-6700-s telefonszámon. Budaházy Edda 3月5日 Szervusztok, Magyarok! - Egy hazatelepülő Erdélyi szavai2008-03-05. 12:35 Négy erdélyi család költözött vissza szülőföldjére november óta Nagykovácsiból. Önmagában ez nem számottevő; ám ez a kistelepülés csak egy a sok közül. Megindult a visszavándorlás. Ügyvédek, akik évekig segítették a Romániából érkezett magyarok letelepedését, most a visszatelepülésükben segédkeznek. Országunk, tudomásul vesszük vagy sem, elveszítette korábbi vonzerejét. Fordul a trend: már ma is sok magyar vendégmunkást lelni Romániában. Ott tavaly tizenhat százalékos volt a reálbér-növekedés. Mindenki megtalálja a számítását. Ferenc sok éve él nálunk. Dolgos ember, megbecsült ezermester. Mindenhez ért. Csapata mindent tud, ami egy építkezésnél kell, az alapozástól a tetőfedésig. "Amit nem tudunk, azt megtanuljuk." A munka a szenvedélye. "Kora este felmérjük, milyen munkafázisnál célszerű abbahagyni. És ha kell, csináljuk még két-három órát." Sohasem folyamodott állampolgárságért. "Csak nem gondolja, hogy leülök kínaiak közé magyarból vizsgázni…" Most búcsúzik. Keserű monológgal. Szervusztok, magyarok, megyünk haza! Otthon is keresünk már annyit, mint itt, és ott legalább senki se néz bennünket románnak. Eleget hallgattunk azoktól, akik a kocsmapultot támasztják egész nap, hogy mi csak amolyan megtűrtek vagyunk. Pedig mi egy szelet kenyeret sem vettünk el tőletek, mindenért megdolgoztunk, minket nem láttatok a szerszám nyelét támasztani soha. 2004. december 5. óta úgysem éreztük magunkat itthon. Kilenc évig éltünk, dolgoztunk és adóztunk itt, de tőlünk féltettétek a nyugdíjatokat. Azt hiszitek, ti vagytok a magyarok, csak mert idepottyantott titeket az Isten? December 5-én felmondtátok velünk a szolidaritást. Most március 9-én egymással is felmondjátok majd. Mert egy szelet kenyérért eladnátok az anyátokat is. Nem vagytok ti se magyarok, se mások. Csak önmagatok vagytok, s egymásnak ellenségei. Született itt egy kislányunk a párommal, aki ugyanolyan magyar, mint mi, és hiába tettem apasági nyilatkozatot, úgy adták a kezembe a kórházban a saját gyermekemet meg az anyakönyvi papírt, hogy "apja ismeretlen". És persze ő sem lehet magyar állampolgár, mert nekünk csak tartózkodási engedélyünk van. Hát így gyártjátok ti a románokat. Ti mindent fordítva csináltok, mint ahogy a józan ész diktálja. Panaszolkodtok a kormányra, rítok, mint a malac, de megválasztjátok, s egy tál lencséért újra megválasztanátok holnap is. A druszám elfecséreli a hazátokat. Eladják a földjeiteket, az útjaitokat, a vasútjaitokat, a kórházaitokat, eladnak mindőtöket, ti meg szótlanul tűritek. Kormányhivatal itt jót még nem tett mivélünk. Akadékoskodtak, amiben
csak lehetett. Odahaza a kormány legalább nem ellensége a románoknak.
Most meg minket is várnak, sőt hívnak. Épülnek. Épül Erdély is,
mégpedig gyorsan. Aki nem lusta, dolgozhat, a kormány nem üt agyon
mindent. |
|
|